„Én azt gondolom, hogy ez az életnek egy tragédiája, ha valakivel egy ilyen történik. Nem kerestem a bajt. Én ott effektíve maghaltam, volt egy elég érdekes önmagam megtapasztalása. Ez egy személyes dolog, akár visszajönni a klinikai halálból. Aki ilyet nem élt át, az nem is tudja, miről beszélek és nem is fogja megérteni soha. Az őszinteség és az egyszerűség, amit én élek, az talán itt köszönt vissza, hogy azok az emberek nem eresztettek el" - fejtette ki Badár Sándor.
Badár Sándor azt is elárulta, hogy attól függetlenül, hogy sokáig tudattalan állapotban létezett, érezte a lelki támogatást, anyagilag pedig hárman is segítették.
„Akik mellém álltak, az a Fábry Sándor jóbarátom, Szőke András és Bajor Imre, úgy, hogy a Bajor Imrével mindössze egyszer találkoztam előtte. Abban a helyzetben ez borzasztó nagy erőt és segítséget adott, egyrészt, hogy ne felejtse el az ember, hogy honnan jött és hova tartozik, másrészt meg pontosan azt hozta magával, hogy a barátaim mindig ugyanazok. Ne felejtse el az ember a barátait soha, még olyan helyzetekben se, amikor már úgy gondolja, hogy már nem azok - tette hozzá a humorista.
A cikk folytatása a Blikk.hu-n olvasható.